Ahogy most ülök itt a kis fehér laptopom előtt a kagylófotelban, félig magam alá húzott lábbal, pofátlan módon még mindig pizsamában, hanyagul összefogott hajjal – azon gondolkozom, hogyan is tudnám megfogalmazni mindazt, amit számomra az írás jelent.

Hobbi. Munka. Önkifejezés. Szóbűvészet. Mentáltorna. Színek. Érzések. Álmok. Szabadság.

Kisgyerekként az óvónőknek osztottam az észt rendíthetetlen magabiztossággal, majd általános iskolásként tűzőgéppel összefogott lapokra kezdtem el meséket írni. Lóbetűkkel, saját illusztrációkkal, olyan önbizalommal amihez foghatót igazán kevés pónis hátizsákos kislány tud produkálni. Aztán jött a tinédzserkor, én pedig csendesebb lettem. Kifelé – legalábbis. Belül ugyanakkor egyre élénkebbé váltak a színek.

A színeket le kell festeni. Vagy el kell énekelni. Vagy le kell írni. Aki hozzám hasonlóan intuitív és érzelmi alapon működik, érti miről is beszélek. Mi álmodozók ilyenek vagyunk.

212520-dream-catcher-drawings

Mióta csak az eszemet tudom, volt naplóm (és ezt a szokásomat a mai napig megtartottam) de az persze közel sem olyan, mint egy blog.  Más műfaj, mert csakis nekem szól és így aztán olyan örömöket, véleményeket, élményeket és félelmeket is szabadon megfogalmazok, kifejtek és kibogozok, amikről egyébként senkinek sem beszélek.

A puszta tény viszont, hogy egy fél könyvespolcot sikerült már megtöltenem a papírra vetett gondolataimmal, úgy érzem eléggé egyértelművé teszi, hogy a blogolásnak miféle szerepe és létjogosultsága is van az én életemben. 2011 óta osztom meg az életem bizonyos momentumait a Világgal; jellemzően életmód(váltás), sport, motiváció témakörökben.

A ShapeShifter ezért jött létre eredetileg.

Elsősorban. Másodsorban pedig teljes mértékben nyitva hagyom magam előtt a kapukat, hogy szabadon írhassak bármiről ami éppen az eszemben van és foglalkoztat. Nem vagyok marketing szakember, nem vagyok képes egy szűk téma köré szervezni a tevékenységemet – és őszintén szólva nem is akarom. Nekem ez nem üzlet, hanem szerelem és mint ilyen, nem építek köré korlátokat. A gondolatok és az önkifejezés szabadsága az egyik leginkább magával ragadó élmény.

 

A blogolás 2016-ban a Plitvice Maratonra való felkészülésemről szól. 

logo-salomon-suunto

Amatőr sportolóként és hiteles életvitelt folytató bloggerként ebben az évben nem csak a barátaim támogatnak a céljaim elérése érdekében, hanem két világhírű cég is; név szerint a Salomon és a Suunto. Úgy érzem, hogy az ő megkeresésük egyszer s mind a létező legerősebb visszaigazolás nekem arra, hogy megérte az elmúlt években ennyi időt és energiát áldoznom magamra, az életmódom megváltoztatására, az álmaim kergetésére.

Soha nem akarok máshogyan élni és szeretném az utamat Veletek is megosztani; hátha néhányótokat sikerül arra biztatnom, hogy merjen eléggé bátor lenni lépni. Vagy futni, vagy súlyzózni, vagy ugrani, vagy evezni, vagy mászni. Nem számít, a mozgás és az élet lendülete a lényeg!

Advertisements

Kommentálj, kérdezz, mesélj! :)

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s